A SÚLYEMELÉS BEMUTATÁSA
A szakításról bővebben
A szakítás során a versenyző a kiinduló helyzetből, széles fogással, egy határozott mozdulattal, általában beülésbe való érkezéssel emeli fej felé a súlyzót. A szükséges maximális gyorsítást a robbantással (dobással) éri el, melyet során a csípő, vagy a comb felső harmada, kinetikai energiát átadva ütközik a rúddal. A beülésből való, kontrollált sebességű felállás után, a versenybíró „le” jelzésére engedheti le a súlyzót a versenyző.
Sportágunk versenyformája, illetve klasszikus versenygyakorlatainak technikája, egymást gyakran évtizedekkel követő változásokon ment keresztül, míg kialakult napjaink versenyeinek, illetve versenygyakorlatainak végrehajtási módja. Az első jelentős változás az egykaros emelések eltörlése volt 1924-ben, mely révén kialakult a közel ötven éven keresztül alkalmazott klasszikus gyakorlathármas: a kétkaros nyomás, a kétkaros szakítás és a kétkaros lökés. 1964-ben új szabály lépett életbe, mely megengedte, hogy a rúd a végrehajtás során úgy a combbal, mint a csípővel érintkezzen.
E jelentős technikai változás révén megnyílt az út a versenyzők maximális erejének még hatékonyabb kiaknázása mellett gyorserő kifejtő képességük fokozott igénybevételére (robbantás, más néven dobás alkalmazása). Az 1972-es év végéig a kétkaros nyomás még szerepelt a súlyemelő versenyek programjában, mely fogásnemet racionális szakmai megfontolásokból végül eltörölték, kialakítván a jelenleg is érvényes „duatlont”, a kétkaros szakítás és lökés kombinációját.
Napjaink versenygyakorlatainak végrehajtási módját a Nemzetközi Súlyemelő szövetség (IWF) által kiadott versenyszabályok határozzák meg, míg a gyakorló edzők, azaz a mi feladatunk azok technikájának biomechanikailag megalapozott, gazdaságos, egyénre szabott kialakítása.
Fehér Tamás- A súlyemelés könyve 2019
A súlyemelés során a versenyzők egy dobogón, súlyzótárcsákkal ellátott rudat emelnek a földről a fej fölé két fogásnemben: a szakításban és a lökésben. A két fogásnem legjobb eredményének összesítése adja az összetett eredményt. A 2024-es párizsi Olimpián öt férfi és öt női súlycsoportban rendeznek versenyt. A sportág egyéb versenyeit – országos szinttől a világszintig, 10-10 súlycsoportban rendezik. Aki a verseny során nagyobb súlyt tud felemelni, az a győztes. Azonos teljesítmény esetén az azt a versenyben előbb elérő a győztes.
A LÖKÉSRŐL BŐVEBBEN
A lökés első fázisa a felvétel. A rudat vállszélességnél valamivel nyitottabb fogással ragadja meg a versenyző, majd határozott, dinamikus mozdulattal, általában beülésbe való érkezéssel helyezi vállövére azt. A maximális gyorsítást itt is a robbantás (dobás) kinetikai energiája biztosítja (comb és a rúd közötti ütközés). A felállás általában dinamikusan történik. A második fázis, azaz a kilökés történhet ollózva, helyből, illetve beülve. Ennek első mozzanata a függőleges rogyasztás, melyet a lábak dinamikus nyújtása (maximális gyorsítás) indít. A fej feletti rögzítést a karok szintén dinamikus nyújtása biztosítja.
Olvass tovább : A súlyemelő edzés alapjai