A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) 2009-ben pályázatot adott be az Európai Bizottsághoz, az egészségtudatos vállalatirányítás feltérképezésére. A pályázat címe: A közép-kelet-európai munkaadók és munkavállalók egészség-és biztonságtudatosságának fejlesztéséért. Online kérdőíves lekérdezéses módszert használtak, 709 vállalkozás 6 országból vett részt a mintában. A legnagyobb részben magyar vállalatok vettek részt a vizsgálatban (29%). A munkavállalóknál tapasztalt leggyakoribb egészségügyi problémák a következők: Stressz terheltség, váz-és izomrendszeri problémák, dohányzás, szociális problémák, alkohol problémák. Kézenfekvő a válasz arra a kérdésre, hogy miért is van szükség egészséges munkahelyek kialakítására. Egyre nagyobb a teljesítmény és megfelelés kényszer. Egyre nagyobb erőfeszítést kell tennie a munkavállalónak a jobb eredményért, amit a gazdaság elvár. Ez sajnos magában hordozza a következményt, hogy felcseréljük az értékrendeket: biztonságot nagyobb lehetőségekre, időt pénzre, családot munkára, közösséget önmagunk érdekeire. „Az egészségtudatos vállalatirányítás előnye a természet értékeinek megőrzése, valamint az emberek életminőségének, valamint a társadalmi tőke minőségének javulása” (Szabó Á. 2013). 

Először is elgondolkodtatóak a számadatok, melyek a magyar lakosság egészségi állapotával kapcsolatban születnek, másrész bizakodva tekintek előre, hiszen rengeteg alternatíva áll rendelkezésre. Igaz, a terület, mint munkahelyi egészségfejlesztés és annak mérési lehetőségei, valószínűleg igényel jó néhány évet, hogy biztosabb és konkrétabb eredményekről lehessen beszámolni (Garaj Erika, 2015) szerint két alapvető szemléletmód és nézőpont van. Foglalkozás-egészségügyi ellátás szemszögéből nézve a hangsúly a veszélyeken, a lehetőségeken van, a munkahelyi egészségfejlesztés szemszögéből pedig a forrásokon, a lehetőségeken és a fejlesztéseken. Az egészségfejlesztés szemlélete a dolgozót a tudatosságra, saját állapotáért való felelősségvállalásra ösztönzi. 

 Fehér Tímea